A leszorítókról
15%
OFF
A legkisebb hajlítókarok elve:
A munkadarabot olyan irányú erővel kell leszorítani, amely a legkisebb hajlítónyomatékot fejti ki a leszorítandó alkatrészre.Fontos szempont, hogy az F erő hatásvonala az üléken vagy támaszon haladjon át. Ezt a követelményt csak kevésbé merev munkadarabok esetén kell betartani.
A munkadarab leszorító másik fő feladata (a pozicionálás mellett), hogy az a megmunkálás alatt ne mozduljon el a pozicionáló elemekről, illetve ne szenvedjen olyan káros deformációt, amely meg nem engedett gyártási pontatlanságot eredményez. Bizonyos esetekben nem is az alakítóerő a mértékadó a szorítás megtervezésekor, hanem a forgó vagy alternáló mozgást végző darabra ható tehetetlenségi erők.
Azért, hogy a rendszerben minél kisebb mértékben keletkezzenek káros rezgések, pontosan tervezzük meg a leszorítók mennyiségét!
A szorítás tervezésekor először a szorításra alkalmas felületet kell kiválasztani. Ez az alakítóerő irányától, a munkadarab alakjától és merevségétől, a helyzetmeghatározó elemek és támaszok elhelyezésétől és számától, valamint a forgácsoló eljárástól függ. Az egyszerű alakú, kisméretű munkadarabokat elegendő egy helyen szorítani, míg a nagyméretű darabokat általában több helyen kell leszorítani. A szorítási helyek száma a munkadarab merevségétől is függ.
A szorítás helyes megtervezésekor néhány alapvető szabályt be kell tartani. Természetesen ezt azért kell megtennünk, mert ellenkező esetben nem biztosítható a kitűzött cél elérése.